Valaki

Elszaladt a világ,
lelkem másik fele
más tájon jár.

Hibás Ő is, akár csak én,
szívét szívemmel fonál köti össze
tovább mint az örökre...

s, csak tettem súlya szennyez be
egész feketére.

De ha ezek a sorok eskük,
én véremet adom azért,
hogy tudd te vagy a vég és a cél.

Mert én már nem félek a haláltól,
csak attól a hiánytól
melyet bűnöm mért rám.

(És az ölelésed,
mit régen megérdemeltem)
Ám te nem hiszel már bennem.

Pedig pár év múltán a karjaimba simulva,
két bűnösből egy gyermek lesz ártatlan.

Új kezdet, nehéz vég

Sziasztok Kedves Olvasóim! 

Nagy naphoz érkeztem, ugyanis, elhatároztam, hogy bejezem ezt a blogot. 

Hogy miért? Mert egy olyan pontra emlékeztet mindig az életemben, amit hiába dolgoztam fel, akkor is gátol és blokkol. Nem bírtam magam otthon érezni a saját kis váramban, mert folyton ugyan azok a képek susogtak a szemem előtt. Igy sok szép emlék, sok szép vers, sor és mondat után felhagyok ezzel a szívemnek kedves első blogommal. 

http://spritisofthenight.blogspot.hu/ ez itt a mostani blogom címe, ha gondoljátok és van bennetek elég kedv, hogy még valamilyen szinten tanuljunk egymástól, akkor nézzetek rá. Ott fogok ügyködni, verselni, írni és ha úgy van kiönteni a szívem és megosztani a gondolataimat. 

Sok szeretettel várlak Titeket is oda! Ölellek Titeket! <3