Megtörik az akarat, vihar támad az agyban,
miközben a szív csendesen meghal, s nem dobban.
Hívj, csak nézz felém-sikoltja, de a párja nem hallja,
a csalódott mégis akarja.
Hol a jövő, miről ékesen beszéltél?
Hol a "szeretlek" melyet emlegettél?
Hol vagy te? ki magadat megbánónak mutattad?
Hol vagyok én, kinek szíve megszakad?
Annyira fáj, éget, és szétvet
a kín, ami felemészti a maradék ént.
Szeretlek, s te leszarsz, égni hagysz,
mint egy senkit, a sarokról, a világból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése