2016. július 27., szerda

Valaki

Elszaladt a világ,
lelkem másik fele
más tájon jár.

Hibás Ő is, akár csak én,
szívét szívemmel fonál köti össze
tovább mint az örökre...

s, csak tettem súlya szennyez be
egész feketére.

De ha ezek a sorok eskük,
én véremet adom azért,
hogy tudd te vagy a vég és a cél.

Mert én már nem félek a haláltól,
csak attól a hiánytól
melyet bűnöm mért rám.

(És az ölelésed,
mit régen megérdemeltem)
Ám te nem hiszel már bennem.

Pedig pár év múltán a karjaimba simulva,
két bűnösből egy gyermek lesz ártatlan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése