Abban a pillanatban Walker elénk ugrott, és egy utolsó kézmozdulattal kiontotta a másik oroszlán életét is, ami minden bizonnyal rám, mint gyenge láncszemre fente a fogait.
Felnyögtem. A homlokomról vad patakként csörgedezett az izzadság, a hangom megrekedt, miközben a hátam a fa törzsének nyomtam. Az alakok elhomályosodtak körülöttem...
-Baj van, baj van...teljesen kétségbe van esve, és a pajzsa aktív, nem hall minket.-állapította meg Anger, kezét tördelve. Arrow, verejtéktől csatakosan, de aggódó tekintettel nyúlt a lányért, azzal a szándékkal, hogy ő majd visszaviszi a vagonjukba, Walker azonban elé állt, mire felmordult.
-Ember, segítenék neki...-nem volt fenyegető, csak tiszteletet parancsoló. Mikor Walker nem állt félre, a fiú ki akarta kerülni, az albínó azonban nem tántorodott meg, és karon ragadta Arrowt.
-Nem látjátok?- két társa hátrafordult, Walker pedig szinte hallotta, ahogy visszafojtják a lélegzetüket.
Az előttük elterülő látvány ijesztő volt, látványos, és mindenképpen illúzió. A világon kataklizma söpört végig, embertetemek sorakoztak halmokban. Kisgyermekek belüknél felakasztva, nők és férfiak kizsigerelve. Gyomorfogató volt az egész. A távolban hurrikán söpört végig, az állatok igyekeztek menekülni. Hiába. Minden a pusztulás szélén állt, egyedül egy alak volt talpon, tőlük nagyjából öt méterre.
-Az ott Mr. Brain...-dadogta Anger, és a kábult alakra mutatott, kerekre tágult, zöld szemeit rajta függesztve. A férfi megfordult, szemei a látóidegein csüngtek, végül összeesett.
Arrow Ajhez rohant, de a pajzs nem engedte át.Püfölte, ütötte, de reménytelennek tűnt áthatolni rajta.
-Ez az én feladatom Főnök, instabil az állapota, mivel hasonló erőnk van, rám kevésbé veszélyes... az hiszem.-sóhajtott Walker, majd lehunyva szemeit belépett a lány erőterébe. Érezte, ahogy bőrén apró vágások jelennek meg, majd forrnak össze, égető viszketést, és fájdalmat érzett, de elérte Ajt, aki rázkódott a láztól. Lehajolt hozzá, és az ölébe vette, kezét a fejére helyezte.
-Csak illúzió a fájdalom, csak illúzió. Az erőd most bontakozik ki, bár kicsit extrém módon... de ne aggódj itt vagyok.-gyengéd volt, mint a reggeli harmaton megcsillanó napfény. Melengette a lányt.
Hallottam őt, de a láz nem hagyott teret az agyam logikus reakcióinak. Felakartam kelni, de visszazuhantam a mélybe.
"Szedd össze magad!"-utasítottam magam már sokadjára. "Csak illúzió, csak illúzió"-nem győztem ismételgetni a szavakat. Olyan érzés volt, mintha süppedős talajon jártam volna, minden próbálkozásom csak azt eredményezte, hogy egyre lejjebb süllyedtem, ezzel is elvágva a kiutat. Alig kaptam levegőt, a gyomromban lánggombóc égett... "Nem lehet ennyi..."-gondoltam. Nem lehettem ennyire gyenge, hogy ennyitől, egy ilyen kis akadálytól kidőlnék. Hol voltam én, ebben a förmedvényes világban? Én se tudtam, most viszont, itt, a kétségbeesés torkában, megérinthettem a bennem élő harcost, és esendő gyermeket, aki útmutatásra várt, amit -lényegében- megkapott. Ellentétek, ezekre épült fel a személyiségem, ez ijesztő volt, ellenben ez az ellentétes személy, akit önmagamnak neveztem, küzdeni akart. Küzdeni.
Felkiáltottam.
-Eléég!-kitisztult a világ, Walker mosolygós arca fogadott, amit viszonoztam.
-Isten hozott újra köztünk!-ölelt magához Anger, miközben Arrow kezet fogott velem.
-Egy igazi kincses bőségtár tulajdonában vagyunk, ez remek Aj.-bólintottam. Illúziókeltés. Ez a képesség még nagy hasznunkra fog válni, ha menekülnünk kell... fontos szerepem lesz.
Walkerre pillantottam.
-Köszönöm-mondtam őszinte csodálattal, majd puszit nyomtam az arcára.-Adósod vagyok.
Azzal kinyílt a bejárat, és Mr. Brain elégedett mosollyal fogadt minket.
Sziasztok kedves Olvasóim!
Mint látjátok itt egy újabb rész, itt egy újabb momentum. És tudjátok mi a legjobb? Már csak három nap a suliban! Hihetetlen, hogy nem sokára vége a hajtásnak, és kezdődik a nyár, amit már nagyon régen vártam.
Mint látjátok itt egy újabb rész, itt egy újabb momentum. És tudjátok mi a legjobb? Már csak három nap a suliban! Hihetetlen, hogy nem sokára vége a hajtásnak, és kezdődik a nyár, amit már nagyon régen vártam.
Most pont egy kellemes nyári számmal fogok búcsúzni, hallgassátok a Coldplayt.♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése