Utolsó csepp, volt egy utolsó
elmúlt minden mi múlandó.
Magány ölel körbe, úgy látom
nincs kiút. Az ár elmosott.
De nem érdekel.
Gyűlölnek: nem kérdeznek semmit,
minek is tennék, hisz a hamisban
könnyebb hinni,
az igazság titok marad.
De nem érdekel.
Küzdeni fogok,
magamban falat emelek.
Elveszek,
s nem látnak majd a "szemek".
De nem érdekel.
Tudom kivagyok, még ha félek is.
Tudom hol a helyem, még ha eltaszít is.
Tudom, hogy több lehetek mint aki vagyok,
s ezt a feladatot is megoldom.
És ez már érdekel.
Sziasztok Drága, gondolom én megfogyott, Olvasóim!
Bocsánat, hogy ilyen későn jelentkezem, majdnem egy hónap elteltével, de tele van a f*szom. Az elkezdett történetet befejezem: MOST. Nincs ötletem, sem életkedvem írni. Ezt most így ki is lövöm addig, amíg nem jön újult erőm. Egy számomra új gyöngyszemmel búcsúzom, hallgassátok szeretettel. Sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése