2013. szeptember 15., vasárnap

Üzenet

Szétfeszít, elaltat.
Zengi a dalokat.
Ellazít, megtagad.
Reménnyel tölt el:
Emel fellegekbe.
Ti bennetek lángol,
Engem magához láncol.
Táncolva kering,
Békéjét nem leli.
Eltanulja a mesterséget,
Ne csak élj, érezz!

Angyalokat látni, félig megőrülni,
Zarándokká lenni, közben cél: A Semmi.

Imádni azt, ki közel áll hozzám.
Gyaláznak, mert látják, ha tele a pohár.
Azt hittem, és hiszem erős vagyok,
Zarándokként célt és ént kutatok.
Számomra csak a harc marad,
Álmodok, s a had halad:
Gratulálok, meglelted a titok nyitját.

Vigyázz, mert az álnok manipulál,
igazságérzeted elaltatván.
Kérlek, ne haragudjatok, bocsássatok.
                      *

Sziasztok Kedves Olvasóim! :)
 Enyhe náthával, de kirándulás túlélve. A programok kegyetlenül jók voltak, bár egy momentumot kihagytam volna, aminek több mint valószínű megiszom majd a levét. Bár fogjuk fel úgy, hogy legalább kijött minden, ami nyomasztott.. kitomboltam magam, hiába nem volt túl etikus. Köszönöm Szívemcsücske, és Edzsi, hogy ott voltatok, és még jó pár szobatársamnak is köszönettel tartozom. Hiába, időről időre, kicsúszik a talaj alólam, és lehullik a közönyösség maszkja. Szívemcsücske!! Köszi, hogy megfáztál értem, ne haragudj, ne haragudjatok. 
 Ellenben, muszáj megosztanom veletek, hogy egy barátommal kitaláltunk egy történetet, amit remélhetőleg a következő blogbejegyzésemben fogok megosztani veletek. Remélem olyan jó lesz, mint amilyennek tervezem.
 Körülbelül ennyi lenne mára azt hiszem, így most egy számomra kedves számmal búcsúzom, Ákostól a Helloval.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése