2012. július 2., hétfő

Bizonyíts már!

Hazug szavak, eljátszott igazság. Miért harcolok, ha egyáltalán nincs viszály. Eljátszol megint tengernyi bizalmat, fájdalom, sivárság mi kezed nyomán megmarad. Állj meg, inkább szállj ki, nem bírom már. Bizonyíts! Talán nem ér ennyit? Megfogadtál nekem egykoron valamit... Elfelejtetted? Bizonyos. Tombolj gyerünk, rázd le lepled! Nem menekülsz, én értelek, és bármit tettél, s teszel még, féltelek. Kuss, hallgassanak el a hangok, zúg a fejem, és még nincs vége. A neheze még el sem kezdődött, bolond én! Mit vártam? Azt, amit kaptam, csak azt hittem lesz erőm, és kibírom. Tévedtem... nem tudok már Elérhetetlent kergetni, és ez fáj. Fáj, de nem érti. Űr kong, segíts.

Végmegsemmisülés, katarzis, nagy bumm. Bejegyzés vége...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése